2014. augusztus 14., csütörtök

14. fejezet - Régi démonok

Reggel nevetésre keltem.. Vanessa, ki más. Pozitív ember.
-Ohh drágám, dehogy, nagyon szeretlek.-nevetgélt. Felültem az ágyon, majd megdörzsöltem a szemem és a fürdőbe csoszogtam. Nyilván Chucckal beszél. Örülök, hogy boldog. Kivasaltam a hajamat, fogat mostam, rendbe tettem a fejemet, majd felöltöztem. Mire kiértem, szerencsére abbahagyták a nyáladzást.
-Jajj úgy hiányzik Chuuuuck.-nyávogott, majd a nyakamba ugrott. Számomra még nagyon reggel volt, ezért majdnem hanyatt estem vele, de sebaj. Miután megölelgetett, lementünk az étkezőbe reggelizni.
-Gyerekek, szeretném nektek bemutatni az új szálloda tulajdonost, Nathaniel Archibald-ot.-mondta Rosa, majd besétált egy körülbelül 25 éves, magas, kölyök képű, de kifejezetten helyes srác. Ne már, komolyan Nate?
-Jó reggelt lányok, örülök hogy megismertelek titeket.-nézett végig mindenkin, majd amikor rám tévedt a tekintete, megtorpant. Gondoltam, hogy felismert, persze, miért is ne. Nate egy régi barátom. Majdnem lett köztünk valami, ha nem sétál be Chuck az életembe. Vagyis, Nate szerelmes volt belém, de mielőtt bevallotta volna, Chuckkal kezdtem el randizni. A lányok reggelizni kezdtek, Nate pedig odajött hozzám.
-Beszélhetnénk?-súgta halkan. Felálltam a helyemről, majd utána mentem, de még hallottam Molly-t, ahogy megjegyzi "Persze, ezt a helyes pasit is lenyúlja". Nem is érdekel, semmit se tud.
-Dorina Marceau. A régi szép idők.
-Nathaniel Archibald. Rég nem láttalak.
-Tudod, miután Chuck lenyúlt téged, nem volt kedvem az enyelgéseteket lesni minden nap.
-Hova szöktél el?
-Kanadába, egy időre amíg kiheverlek. Jó pár csaj megvolt, röpke két hónap alatt túl voltam rajtad.
-Disznó.-morogtam az orrom alatt, mire felnevetett.
-Na és, együtt vagy még Chuckkal? Mi járatban erre felé?
-Nem, szakítottunk. Tudod, hogy van egy csoportom, és itt szálltunk meg mindig is, mért tetteted a hülyét???-háborodtam fel.-Inkább én kérdezhetném, hogy mi járatban erre felé.
-Az apám, azt mondta, kezdjek valamit az életemmel. Így hát megvettem ezt a hotelt.-nevetett.-És megtudhatom, miért ért véget Chuckkal való szerelmed?-mosolygott gúnyosan.
-Menj a fenébe.-mondtam, majd leléptem volna, amikor vissza húzott.
-Imádom, amikor egy csaj rondán beszél velem. Annyira izgató.-súgta, miközben szorosan tartott a karjaiban.
-Nate, eressz el. Barátom van, szállj le rólam. Ezek szerint mégsem léptél túl rajtam.-vigyorogtam gúnyosan. A nagy nőcsábász dumája most kamunak tűnt. Szeme elsötétedett, idegesnek látszott. Elengedett, én pedig leléptem. Hülye bunkó.
-Szia.-huppantam le Vani mellé, majd adtam az arcára egy puszit.
-Szia, majd mesélj.-mondta, majd tovább ette a kajáját. Én is megreggeliztem, majd kaptunk fél órát, utána fotózásra mentünk.
-Na mi volt?-vigyorgott, miközben bevett egy rágót a szájába, majd nekem is adott egyet.
-Nate egy régi ismerős. Barátok voltunk, de ő többet érzett ennél.-mondtam. Már majdnem kiböktem Chuckot, de rögtönöznöm kellett.
-És?
-És...öhm.....én egy másik sráccal kezdtem el randizni, ezért lelépett. Senki se tudta, hogy hova. És most újra felbukkant.
-Értem. Nyugi, nem bánthat. Te, én, Chuck és Adam összetartó csapat vagyunk. Megvédünk, ha bármi van.-ölelt meg Vani. Elmosolyodtam, majd összekapkodtuk magunkat és lementünk a lányokhoz.
-Mit akart Nate tőled?-állt elém Molly.
-Biztos többet, mint tőled valaha akar majd.-mosolyogtam, majd kikerültem. Semmi kedvem nem volt ahhoz, hogy még vele is veszekedjek. Szépen sorjában mindenki elfoglalta a helyét a limóban, majd elindultunk.
-Lányok, a fotózás után szabadnapotok van.-mosolygott Rosa. Elmosolyodtam, majd Vanival összenéztem. A fotózás hamar eltelt, nem részletezném. Amikor mentünk ki, láttuk hogy esni kezdett az eső.
-Lányok, gyorsan be a limóba.-mondta Rosa. Molly a 15cm-es magassarkújában próbált meg sietni a macskaköves úton. Nem is csoda, hogy seggre esett. Vanival halkan felnevettünk, mint a lányok 90%-a, de a pincsijei nyafogva felsegítették. Végre beülhettünk a hidegről a limóba. Visszamentünk a hotelbe, majd az aulában összefutottunk Nate-el.
-Sziasztok.-villantott ránk egy 1000 wattos mosolyt, mire én megforgattam a szemem.
-Mit akarsz Nate?
-Meghívni titeket egy kávéra.
-Nem.-morogtam.
-Van jobb programod?-mondta.
-Öhm...a barátnőmmel lennék.
-Gyertek mind a ketten.-állt mögénk, majd a kávézó felé tolt minket. Nem tehettünk mást, elfogadtuk az ajánlatot. Úgyis álmos voltam, jól jött az ingyen kávé. Leültünk egy hármas asztalhoz, majd nézegetni kezdtük az itallapot. Miután rendeltünk, beszélgetni kezdtünk.
-Be se mutatkoztál még nekem.-mosolygott Vanira Nate.
-Vanessa Carlo.-nyújtotta neki a kezét olyan fejjel, mint akit gyomorszájon rúgtak.
-Nate Archibald. Örülök hogy megismertelek. Na és milyen napotok volt eddig?-kérdezte, miközben meghozták a rendelést. Nate valamiben sántikált, nem tetszett hogy ennyire jó kedve van.
-Volt egy fotózás, délután meg szabadok vagyunk.-kavargattam a csokis kapucsínómat.-Neked?
-Semmi különös, telefonokat intéztem leginkább.
-Ahha.-bólogattam.
-Nos Vani, mit tervezel estére?-kacsintott rá Nate. Tudom, hogy azért teszi, mert azt hiszi ettől féltékeny leszek. Túlságosan átlátok a férfiakon. Chuckkal se volt másképp, de most úgy látszik beleszeretett Vaniba. Remélem nem cseszi el.
-Én Chuckkal járok.-mondta Vani. Na, még egy ok, amiért rá fog szállni Vanira. Nate gyűlöli Chuckot, miattam. De ez most részlet kérdés.
-Ohh, és? Chuck általában szétcsalja a barátnőit.-mondta.
-Ezt hogy érted?-kérdezte idegesen Vani. Ekkor gondolom Nate-nek leesett, hogy Vani nem tud Chuckról és rólam. Nee, fel fogja használni ellenem. Nate csibészesen rám mosolygott, én pedig az asztal alatt megrúgtam a lábát.
-Ohh, erről Dorka tudna mesélni.-mondta Nate, mire Vani egyszerre kérdőn, meglepetten és mérgesen nézett rám.
-Hát, tudod, Nate utálja Chuckot, ezért mindig ilyen hülyeségeket terjeszt róla.-rögtönöztem.
-Értem.-mondta, majd szánalmasan Nate-re nézett, és felállt.
-Kimegyek a mosdóba.-mondta, majd nyomott egy puszit a fejemre.
-Szép volt.-nevetett fel Nate.-Tehát Vani nem tud rólad és Chuckról.
-Nem, és nem is kell tudnia. Se Chuck nő döntő akcióiról. Vani boldog, nem szeretném, ha bármi is elcseszné ezt. Leginkább te nem, Nate, mert akkor tuti, hogy tönkre teszlek.-szűrtem a fogaim között. Ebben a percben most meg tudtam volna ölni Nate-t.
-Kíváncsian várom.-tette a combomra a kezét, én pedig villámgyorsan le is löktem onnan.
-Ne érj hozzám.
-Ugyan már. Mért játszod magad? Tudom hogy bejövök neked.
-Nate, nekem barátom van. Ő jön be nekem, más nem. Nem szeretném ha bármit is elcsesznél vele kapcsolatban.
-Úgy ismersz?-vigyorgott, majd közelíteni kezdett felém. Már emeltem volna a kezem, hogy felpofozzam, de ő elkapta a csuklóm. Hál istennek Vani visszajött, így Nate békén hagyott engem.
-Vani, szerintem mennünk kéne.-álltam fel.
-Rendben.
-Kösz a kávét, szia.-morogtam, majd Vanival kézen fogva elhagytuk a helyet.
-Ez a srác egy pöcs.-mondta Vani ingerülten.
-Tudom.-nevettem fel a kifejezés hallatán, amit használt. Felmentünk a szobánkba, picit rendbe tettük magunkat, majd hívtunk egy taxit.
-Pláza?-mosolygott Vani.
-Pláza.-nevettem, majd elmondtam a taxisnak az úti célt. Pár másodperc múlva megcsörrent a telefonom.
-Sziaa.-vettem fel boldogan.
-Szia kicsim, mizu?
-Épp a plázába tartunk.-mosolyogtam Vanira.
-Az jó.-mondta, de hallottam a hangján, hogy mosolyog.
-Veled?
-Semmi, nemrég végeztem a stúdiózással. Holnap meghallhatod az új számom.-nevetett.
-Úúúú, végre, nagyon várom.-mondtam, majd kiszálltam a taxiból, mert közben megérkeztünk.
-Én is. Picit izgulok is. Koncert után nálam alszol?
-Nem lehet, büntiben vagyunk.-mondtam, mire Vani értetlenül nézett rám.
-Ohh, mi miatt?-nevetett.
-Öhm...-szenvedtem. Vani segített rögtönözni, remélem Adam elhitte.-Hát, ma nem éppen ügyesen, édesen és okosan viselkedtünk a fotózáson, örülök, hogy elenged a koncertre holnap.-nevettem kínosan.
-Értem. Nagyon rossz kislány vagy.-mondta sejtelmes hangon, én pedig az alsó ajkamba haraptam.
-Tudom.-nevettem.
-Szerelmem, megyek, nem zavarok, este beszélünk.
-Oké, szeretlek szia!-köszöntem el.
-Én is szeretlek, szia!-mondta, én pedig kinyomtam.
-Na? Halljam csak, mért kamuztál Adamnek?-mosolygott rám kíváncsian.

-Csütörtök estére tervezem. Nem szabad tudnia, hogy nála alszok. Amíg ő autogramokat osztogat, meg ilyesmi, addig én elmegyek hozzá, és felkészülök.-kacsintottam.
-Hajrá kislány.-nevetett Vani, majd behúzott a Mekibe. Mindketten egy McWrap-et ettünk, sült krumplival és kólával. Ebéd után megrohamoztunk néhány boltot. Beújítottam egy nyakláncot, egy ruhát és egy kalapot. Ja meg egy felsőt. Amikor végeztünk a vásárlással, Vani egy szex shop felé kezdett el húzni.
-Héé, mit csinálsz?
-Fel kell készülnöd a csütörtök estére.-nevetett, majd belökött az ajtón. Jézusom, életemben nem jártam ilyen helyen.
-Vani, én csak néhány gyertyára és egy dögös harisnyára gondoltam.-motyogtam kínosan.
-Akkor keressünk egy dögös ruhát.-nevetett. Találtam egy fűzőt és egy hozzá passzoló harisnyát, amit meg is vettem, majd leléptünk a boltból.
-Végre már.-tuszkoltam bele az egyik szatyromba a szex-shop logós táskát.
-Na, ne legyél ilyen.
-De olyan cink.-biggyesztettem le az alsó ajkam. Hazamentünk, ledobáltuk a cuccainkat, majd lementünk sétálni, miközben elnyaltunk egy fagyit.
-Az a gyerek nagyon néz téged.-nevettem Vanira.
-Nem érdekel, Chuckot szeretem.-fordult teljesen felém. Elnevettem magam, majd tovább sétálgattunk. Leültünk egy padra, majd miközben elnyaltuk a fagyit, beszélgettünk. Chuckról, Nateről, Adamről, a holnapi koncertről. Mindenről, ami eszünkbe jutott. Fagyizás után hazafelé vettük az irányt.
-Figyelj, menj nyugodtan vacsizni, én is jövök mindjárt, csak összekötöm a hajam oké?-mosolyogtam Vanira. Felmentem a szobába, majd amint benyitottam, majdnem felsikítottam. Becsaptam magam mögött az ajtót.
-Jó választás.-mutatta fel Nate a fűzőt meg a harisnyát. Kikaptam a kezéből a dolgokat, visszagyömöszöltem a tasakba, majd bedobtam a szekrényembe.
-Mit akarsz Nate?
-Hm..egy hideg koktélt, egy jó csajt, például....
-Nem erre gondoltam.-vágtam a szavába.-Mit keresel a szobámban?
-Hmm, semmit.-mosolygott sejtelmesen.
-Tűnj el innen.-lökdöstem az ajtó felé.
-Később még látlak.-mosolygott, én pedig rábasztam az ajtót. Nem törődve az előbb történtekkel, összefogtam a hajamat, majd lementem vacsorázni. Vani mellé huppantam, majd gondolkozni kezdtem, miközben elvettem egy kis gyümölcs salit a tálból. Esküszöm, kezdek félni Nate-től. Nem tudom, mire készül, de semmi jóra. De ha bármi is történik, esküszöm, tönkre teszem.
-Hé, minden oké? Kiszeded az összeset.-bökött oldalba Vani.
-Jézusom, bocsi.-nevettem fel kínosan. Vani csak mosolyogva megsimogatta a karom, jelezve, hogy majd meséljek neki. Bólintottam, majd neki fogtam a vacsinak. Utána elvonultunk a szobánkba.
-Nate itt járt, amikor bejöttem összefogni a hajamat.
-Mi a francot keresett az itt?
-Nem tudom. De valamire készül. Bosszút akar állni.
-De miért? Hiszen nem te tehetsz róla, hogy nyámnyila volt annak idején.-kiabált Vani.
-Tudom. De ha bármit tesz, tönkre teszem.-mondtam mérgesen.-Lezuhanyozok.-morogtam, majd összekapkodtam a cuccom és bementem a fürdőbe. Nem hiszem el. Először jön Chuck, aki megpróbál visszahódítani, de összejön Vanival. Mindenki happy. Aztán jön Adam. Összejövök vele, szeretem, ő is engem. Mindenki happy. Jön Nate, a "túlvagyokrajtaddeattólmégnemfelejtek" dumájával és tönkre akar tenni mindent. Mindenki sad. Hát igen, elég egy ember, hogy tönkre tegyen mindent. Nate kezében időzített bomba van, most hogy kiderült, Vanessa nem tud rólam és Chuckról. Bármikor felhasználhatja ellenem. És nem akarom, hogy Vani megharagudjon rám. Ő az utolsó ember, akinek a haragját ki akarom vívni. Bár remélem, nem tenné. Hiszen, ha elmondtam volna, most nem járna Chuckkal, és nem lenne ennyire boldog. Nem akarom tönkre tenni a kapcsolatukat. Azt akarom, hogy minden legyen úgy, mint most, kivéve Nate-t. Ő húzzon vissza Kanadába. Nem érdekel. Csak minket hagyjon békén. Amíg így elkalandoztam, le is zuhanyoztam. Kimentem a szobába a fog mosás/smink lemosás után, mire Vani felsóhajtott.
-Végre már, Adam keresett.-mondta, majd összekapkodta a cuccát és ő is elment zuhanyozni. Felkaptam az ágyról a telefonom, majd tárcsázni kezdtem Adamet.
-Na jó estét!-nevetett.
-Sziaaa!-sikítottam a telefonba.
-A dobhártyám.
-Bocsii.-nevettem.-Mizu?
-Semmi különös, el vagyok, itthon vagyok, egyedül....-mondta szomorú hangon.
-Elmennék, de nem hagyhatom itt Vanit, elszökni pedig nem akarok.-motyogtam.
-Tudom. Holnap találkozunk.
-Igen, tudom. Hánykor kezdődik?
-Hát, 8-kor és olyan 10-11 körül lesz vége.
-Rendben.
-7-kor küldök értetek egy limót. A színpad mellett vagy mögött álltok majd, nem tudom még.
-Rendben pici. Addigra elkészülünk.
-Oké szívem.
-Megyek szerelmem. Holnap tali.
-Oké. Szia, puszi.
-Puszi, szia.-mondtam, majd kinyomtam. Pár perc múlva Vani jött ki a fürdőből, sírva.
-Mi van életem?-öleltem azonnal magamhoz.
-Chuck ma még csak egyszer keresett, reggel. Mi van, ha megcsal?
-Dehogyis. Gyere, hívjuk fel.-mondtam, majd felkaptam Vani telóját és bepötyögtem Chuck számát.
-Honnan tudod fejből a telefon számát?-kérdezte Vani meglepődve.
-Öhm...tudod, mondtam, Chuck nekem egy nagyon régi ismerősöm. Sokat lógtunk régen együtt, tuti ő is tudja fejből az én számomat. De semmi okod a féltékenykedésre, esküszöm. Rég volt, de ezt az egyszerű szám kombinációt ki tudná elfelejteni?-nevettem, majd kezdeményeztem a hívást.
-Kicsöng.-mondta Vani.
-Halo...-vette fel Chuck, álmoskás hangon.
-Szia szivi mért nem hívtál?-vágott rögtön a dolgok közepébe Vani.
-Bocsánat kicsim. Egész nap dolgoztam, és hamar kidőltem. Minden rendben?-kérdezte.
-Persze. Nagyon várom hogy lássalak hétfőn, hiányzol.
-Te is nekem baby. Holnap reggel, 9 után hívlak.
-Oké szerelmem. Jó éjt, puszi. Szia.
-Puszi, jó éjt, szia. Szép álmokat.-mondta.
-Neked is, szia!-mondta Vani, majd kinyomta. Chuck nagyon ért Vani nyelvén, megérti, hogy egy picit gyerekes, bohókás csajszi, aki szeretetre vágyik.
-Király, nem csal meg.-ugrott sikítva a nyakamba Vani.
-Örülök hogy jól vagy.-mosolyogtam rá. Nyomtam egy puszit az arcára, majd kimásztam az ágyból.
-Auuuu basszus.-nyögtem fel, amikor belerúgtam a kis szekrény sarkába.-Kurva életbe. Auuuu!-nyafogtam, Vani pedig majd meghalt a röhögéstől.
-Nem vicces.-oltottam le durcásan a lámpát, majd bebújtam az ágyba.
-Jó éjt Dorka, szép álmokat!-mondta Vani, amikor az álmosságtól már nem tudtunk beszélgetni.
-Jó éjt Vani, szép álmokat!-motyogtam, majd pár percen belül elaludtam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése